a kezdetek

Az 1940-es évek végén vidékünkön pezsgő kulturális élet indult meg. Adán két kultúregylet alakult, egy magyar és egy szerb, amelyek működéséhez nagy szükség volt zenészekre. A növekvő életszínvonal lehetővé tette mind több szülőnek, hogy valamilyen hangszerre taníttassa a gyermekét. Ezt az oktatást szakképzetlen zenészek végezték. Ezért már az 1950-es évek elején felvetődött egy alsófokú zeneiskola megalapításának a szükségessége. Erre azonban csak az évtized vége felé került sor.
Mivel nem voltak meg a feltételek egy önálló zeneiskola létrehozásához, az 1958/59-es tanévben a zentai Zeneiskola tagozataként indult be a munka Szécsényi Ferenc tanító bácsi vezetésével. Az érdeklődés óriási volt, kb. 150 tanuló iratkozott be a képességvizsga letétele után. Az oktatás rendkívül rossz körülmények között zajlott:  Adán a színház két termében, Moholon egy használaton kívüli tanteremben, 11 előadóval és 136 tanulóval kezdte meg zeneiskolánk a munkát. Ezután helyiséget Adán a kultúregyesületben, Moholon pedig a Petőfi Sándor iskolában és a gyermeknevelő intézetben kapott. Két évig működött így iskolánk a zentai zeneiskola keretében. Közben javultak az állapotok. A következő évben gyarapodott a bútorzat (tanítási felszerelések, kellékek) egy valamivel jobb zongorával, két harmonikával, metronómokkal és egyéb apró felszereléssel, két újabb tanteremmel és egy berendezett szolfézsteremmel. Pályázat útján sikerült három előadót alkalmazni, akiknek megvolt a megfelelő képzettségük. Ezután már többé-kevésbé megvolt a feltétel az önállósuláshoz.
Az 1960/61-es iskolaévet már önállóan kezdte zeneiskolánk. Ekkor vette fel Bartók Béla nevét és nevezték ki első igazgatóját Szécsényi Ferenc tanító-tagozatvezető személyében.
Jegyzőkönyv – 1960. aug. 24. – részlet:
„Az első pontban Szécsényi Ferenc tagozatvezető beszámol a tagozat lehetőségeiről, melyet a 21/1960-as számú aktában foglalt össze és kéri az iskolabizottságot, hogy ajánlja a N. Bizottságnak, hogy önállósítsa az iskolát, mert úgy sokkal jobban működhetne, mint így. Az iskolabizottság egyhangúlag elfogadja az indítványt.
Ezután vita merül fel, hogy milyen nevet adjanak az iskolának és megállapítják, hogy legmegfelelőbb lesz a „Bartók Béla” nevét adni iskolánknak.”
Az iskolabizottság elnöksége: Csányi Ferenc – elnök, Varnyú Sándor – titkár és Mrkšić Ljubica – pénztáros.
Zentától azonban a zeneiskola még mindig nem tudott elszakadni. A vonós és fúvós tanszakokat továbbra is ők vezették, de már mint a Bartók Béla Zeneiskola tiszteletdíjasai. Rajtuk kívül továbbra is dolgozott Volf Katalin (zongora), és Nápik Balázs (harmonika), aki különösen sokban hozzájárult a zeneiskola létrehozásához.
A zeneiskola már kezdetben igen alkalmas talajnak minősült a különböző énekkarok, zenekarok létrehozására. Mindjárt az első évben szép sikereket ért el a fúvószenekar a Palicsi Pionírjátékokon, az énekkar pedig a Tartományi Zeneiskolák szemléjén Kikindán.
1961. VI. 11-én az évzáró koncerten, amelyet a Földműves szövetkezetben tartottak, bemutatták az évi munkájuk gyümölcsét. Ez a tradíció napjainkig tart. Felléptek szólisták, zenekarok és a kórus.
1961/62-ben változás történt. Az eddigi igazgató lemondott. Ekkor jött Adára igazgatónak Cvitkó Ferenc, akinek munkájához nagy remények fűződtek. Új előadók: Cvitkó Rózsa (szolfézstanár), Jakobovics Andor (harmonikatanár) és Pope Mihajlo (fúvóshangszertanár), aki később nemzetközi hírnévre tett szert, majd a Ljubljanai Akadémia kiváló tanára lett.
Említésre méltó az 1961. decemberében megtartott hangverseny is. A moholi Novak Radonić Ált. Isk. igazgatója (D. J.) kéri a zeneiskola vezetőségét, hogy egy kultúrprogrammal gazdagítsa iskolája újévi műsorát. Ezzel a gesztussal megindult községünkben a 40 éve tartó együttműködés az általános iskolákkal.
Ebben az iskolaévben már a félévi hangversenyek fontossága is érezhető (Moholon 1962. I. 13-án, Adán pedig 1962. I. 14-én tartották). Az év végi koncertek pedig Adán a Szövetkezeti Otthonban 1962. V. 5-én, Moholon a Kultúrkörben 1962. V. 6-án zajlottak. Az értesítőkönyvecskék szétosztását 1962. VI. 24-én összekötötték egy hangversennyel, melyen minden diák eljátszhatott egy zeneművet a szülők legnagyobb büszkeségére.
Az 1962/63-as iskolaévet 8 előadóval (5 állandó és 3 tiszteletdíjas) és 188 diákkal kezdték.a tantestület tagjai: Edelényi Ilona, Volf Katalin, Duletić Nada, Cvitkó Rózsa, Cvitkó Ferenc, Jakobovics Andor, Fábiánovics Cecília és Remete Ireneus.
Ebben az iskolaévben az igazgató javaslatára moholi kihelyezett tagozatvezetőhelyettesnek Jakobovics Andort nevezték ki.
Még ebben az évben Cvitkó Ferenc ajánlatára felvetődött az adai vegyeskórus alapításának gondolata. A kórus meg is kezdte működését, sikeresen felléptek Vajdaság-szerte, a Rumai Fesztiválon, és Magyarországon (Zalaegerszeg, Nagykanizsa).
1963 áprilisában iskolánk átköltözik a Beko varrodájának épületébe.

Az Újabb kezdetek…

1968. IX. 12-én ismét jelentős korszak kezdődik iskolánk életében. Ekkor veszi át Jakobovics Andor az irányítást, és új, nagy lendületet ad a munkához.
Már 1969-ben megalapítja a nagyvonószenekart, amely minden évben képviselteti magát a Vajdasági Zeneegyesületek Fesztiválján, ezüst vagy bronz minősítéseket szerezve. Az igazgató úr vezetésével harmonikazenekar is működött.
1974-ben megalakult a Bartók vonós kamaraegyüttes Birkás János vezetésével, mely szintén évente megjelent a Vajdasági Fesztiválokon kiváló szereplésben (3 bronz, 5 ezüst és 9 arany plakettet nyertek). E zenekar külföldön is szerepelt és az egyetlen vajdasági zenekar volt, amely részt vett az UNESCO 23. konferenciájának tiszteletére rendezett hangversenyen a Száva központban. Több ízben adott hangversenyt a szabadkai Pro Musica kamarakórussal is.
A harmonikazenekar 1977-ben most már Lippai Mónika előadó vezetésével, második helyezést ért el, egy Pulán megtartott nemzetközi versenyen. Ugyanitt első helyezést érdemelt ki iskolánk harmonika kvartettje Rákos Rózsa előadó felkészítésében. Nem maradhat említés nélkül, hogy az egyéni hegedűszakosok versenyében mint körzeti és mint vajdasági első helyezett Jakobovics Árpád tanuló Ohridban, az országos versenyen második helyezést ért el. Mindez bizonyítja a zeneiskola kiváló munkáját.
Az 1976/77-es tanévben előkészítő tagozaton, hegedű, harmonika és zongora szakon 188 tanulója és 13 tanára volt a zeneiskolának.
1989-ben Birkás János került az intézmény élére. Ekkor már a zeneiskola meghatározó szerepet töltött be a község művelődési életében. Ezért ebben a tanévben már szükségszerűen működtek a gyermekkórusok Adán is és Moholon is. Ezenkívül újból megalakult a harmonikazenekar Lippai Mónika vezetésével.
Ebben az évben március 14-én Pancsován a tanulók és egyetemisták versenyén első és harmadik helyezéseket ér el iskolánk néhány tanulója, így részt vehettek a Szarajevóban megrendezett Országos versenyen. Itt Varga Heléna csellón, harmadik helyezettként végzett.
Szintén ebben az évben költözött át a zeneiskola a Szövetkezeti Otthon emeleti helyiségeibe, ahol napjainkban is működik. A sok szép esemény mellett iskolánk gyászolt is ebben az évben. Ugyanis ekkor veszítettük el kiváló kollégánkat Jakobovics Andor zenetanárt.
1990. június 3-án Rumán, a Zenei Egyesületek 27. Tartományi Szemléjén a vonószenekar Birkás János vezetésével a legjobbnak bizonyult: fellépését aranyplakettel jutalmazták.
1991-ben szintén ugyanitt a Revüzenekar közönségdíjjal, egy harmadik és a Bartók kamarazenekar – már kilencedik alkalommal – első helyezéssel térhetett haza.
1992. április 12-én Zentán a Szerbiai Zeneiskolák 36. Fesztiválján az összesített eredmények alapján 2., ez mellett pedig számos egyéni helyezést ért el az iskola.
1993. február 6-án szintén szomorú esemény árnyékolta be munkánkat; tragikus hirtelenséggel elhunyt Barna Ottó kollégánk, a kiváló harmonikatanár.
A Bartók Béla Zeneiskola kiváló és minőséges munkáját bizonyítja még a számos helyezés különféle fesztiválokon: Valjevón, Szabadkán, Rumán, Borban, Negotinban, Smederevón, stb., a hazai és külföldi fellépések, a közös koncertezések más város zenekaraival, kórusaival és szólistáival.
Az 1998-as évtől szintén fiatalos lendületet kapott a Bartók Béla Zeneiskola; Rózsa Ildikó által, aki ekkor került az iskola élére.
Az iskola folytatta a szép hagyományokat: a fesztiválgyőzelmeket, és verseny-helyezéseket: Belgrádban, Aranđelovacon, Smederevón… a közös muzsikálást más környékbeli városok zeneiskoláival. A város kultúréletében is elismert helyet vívott ki magának rendszeres és hagyományos félév- és évzáró hangversenyeivel, megnyitókon, rendezvényeken való magasszintű részvételével.
Vajdaságszerte számos zeneiskolával vettük fel a kapcsolatot, a jobb együttműködés érdekében, valamint továbbra is éltetve a Tisza menti zeneiskolák hagyományos közös hangversenyeit.
Így kerültünk „testvér-iskolai” kapcsolatba 2000. márciusában a Mindszenti Alsófokú Zeneiskolával, Magyarországon. A közös munka megalapozásaként hangversenyeket tartottunk itthon, Adán.